2012. június 11., hétfő

John Scalzi: Vének háborúja


Történet:
John Scalzi a Vének háborújában egy olyan világot ír le, ahol az ember már űrbéli gyarmatokon él, és folytat kegyetlen harcokat újabbakért a Gyarmati Véderő vezetésével. Erre mindenképp szükség van, ugyanis az erőforrások szűkösek, lakható bolygókból pedig kevés van, és emiatt a kivándorlást erősen korlátozzák a Földről. Sokaknak csak az a lehetőség marad, hogy a hetvenöt éves kort elérve jelentkezzenek katonának, majd két év frontszolgálat után letelepedjenek valamelyik kolónián, busásan megjutalmazva. Nem csak emiatt hangzik csábítónak ez a lehetőség: a közvélekedés szerint a Gyarmati Véderő valamilyen módszerrel meg is fiatalítja az embereket, hiszen öregekkel nem lehet harcba indulni.
Úgyhogy John Perry két dolgot tett a hetvenötödik születésnapján. Meglátogatta a felesége sírját, majd belépett a hadseregbe. Csak két évet kell túlélnie. Azt viszont még ő sem sejti, hogy milyen megpróbáltatások várnak rá – a brutális háborúk és az otthon fényévekre nyúló távolsága örökké megváltoztatja az embert. Valami sokkal különösebbé és veszélyesebbé.


Kerestem ezt a szót egy ideig mire megtaláltam.Ez illik erre a könyvre: eszméletlen.
Nem vagyok nagy sci-fi rajongó, se könyvbe se sorozatokba de van egy kettő kedvencem. Ezzel a könyvel hogy így láthatatlanba kifogtam csak mert megtetszett a címe, az nagyon király, mert baromi jó könyv.

Engem az első oldaltól az utolsóig érdekelt,teljesen beszippantott, nem volt kizökkenés.Persze nem volt végig pörgés voltak magyarázós részek de azok kellettek, hogy megértsük a dolgokat és tisztában legyünk az új körülményekkel.

Nekem személy szerint egyik nagy kedvencem ebben a könyvben az, hogy belelátunk John lelkébe, érzéseibe.Megismerjük ha nem is mélyen de eléggé a Vén Trottyokat és megszeretjük őket.

Annak ellenére, hogy minden sor lekötött a könyvből elég lassan haladtam vele.De úgy érzem ez csak jót tett mert nem egyszerre faltam be mindent és volt időm megemészteni a dolgokat és persze nem utolsó sorban sokáig élvezhettem. :D

Nagyon jól van felépítve a könyv mind a világ szempontjából mind karakterekből és minden másból is.Nem sok a magyarázat és nem is kevés pont annyi amennyi kell ahhoz, hogy megértsük azt amit elakar mondani.
Na és persze a humort se fejtsem el, mert bármilyen komoly is a téma olyan beszólások vannak benne, hogy néha hangosan nyekeregtem.Voltak fájdalmas poénok meg az igazi mosolyogni valók is. :)
Voltak benne lelki vívódások amik mélyen megérintettek.Ilyenkor gondolkodik el az ember ő vajon mit tenne, hogy döntene.De persze erre a kérdésre igazából sose lehet válaszolni szerintem.Csak is akkor ha te is ugyanabba a helyzetbe kerülnél, addig nem.Addig valahogy nem igazi.

Ez igazi sci-fi.Olyan fegyverek, kütyük, technológia van benne...zseniális, hogy eleve ezt ki tudta találni a szerző.
A könyv vége meg isteni!Olyan jó "befejezést" csinált neki az író, nem kaparod a falat a folytatásért de mégis nagyon várod. :)

Köszönöm a könyvet az Agave kiadónak!!!

Kedvenc karakterek:Vén Trottyok,Ruiz
Összegzés:5/5

0 megjegyzés: