2012. február 15., szerda

Diana Gabaldon: Outlander – Az idegen



Történet:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az első kötetben, amelyben minden elkezdődik, két kiemelkedő karaktert ismerünk meg, Claire Randallt és Jamie Frasert ebben a szenvedélyes, történelmi háttérrel átitatott regényben, amiben a kaland a kortalan szerelemmel párosul…
1945-öt írunk. Claire Randall, a volt hadiápolónő éppen a második nászútját tölti a férjével a háború után, amikor keresztülsétál a brit szigetek rengeteg ősi kőkörének egyikén. Hirtelen „sassenach” lesz belőle, vagyis idegen a háborútól és portyázó klánoktól sújtott Skót Felföldön…Urunk 1743. évében.
Miután az általa ismeretlen erők visszasodorták az időben, Claire olyan intrikák és veszélyek közé pottyan, amelyekre az élete is rámehet…továbbá a szívét is összetörhetik. Mert találkozik Jamie Fraserrel, egy lovagias, ifjú harcossal, és innentől úgy érzi, kettészakítja a hűség és a szenvedély, amely a két teljesen különböző férfihoz köti két egymással összeegyeztethetetlen életben.



Spilert tartalmaz a bejegyzés!
 
Már nagyon régen nem volt olyan könyv a kezembe ami ennyire kikapcsolt volna.
A Zafírkéknél mindig a dolgok elébe szaladtam volna, hogy minél hamarabb megtudjam a fejleményeket,a Pillangónál a szövegzet idegesített.Maga a történet isteni! Jó néha semmi bajom nem volt a szöveg megfogalmazásával mert abban a környezetben lehet a legjobban átélni, átérezni a dolgokat, de néha zavart, na!
A Galaxis útikalauz stopposoknak öt része meg olyan oda koncentrálós könyv jó pár részénél, bár a humora feledhetetlen.
De ez a könyv ellazít, a könyv eleje, ( pár száz oldala) ad egy hangulatot,hogy ráérsz olvasni, kiélvezni a szavak ízét.Ráérsz a kastélyba kertészkedni, Jamievel horgászni vagy akár csak heverészni. Olyan érzésem volt hogy ráérek egy rét közepén hanyatt fekve a felhőket bámulni és a gondolataimba merülni a szabadság érzésével a szívembe.
Aztán persze jött a kisördög ami engem minden jó könyvnél megtámad.A fejem egy kis zugába elkezdett olyanakot sugdosni mi lesz ha Clarie vissza megy, meg hasonlók.Ilyenkor nekem szokásom ilyenek miatt izgulni, főleg akkor ha megszeretem azt a bizonyos karaktert és azt akarom hogy maradjon nyugton a seggén.De hát ugye én csak olvasó vagyok :D Szóval feleslegesen pánikolok.És nem is akartam ilyenekr gondolni csak élvezni a gondtalan perceket és nem aggódni a jövő miatt.Aztán jött egy láthatatlan vonal és azon túl lépve elkezdtek felpörögni az események.Hadd legyek költői most olyan jól megy :) : Először csak mint a patakvize csordogáltunk az árral azután szép lassan erősödött a sodrás, utána már zubogtunk és a végén megálltunk egy kis tóba ahol újra minden elcsendesedett, csak lágy gyűrűket vetett a víz.

Megismerjük a karaktereinket, megszeretjük őket illetve megutáljuk ha nem is rögtön, fokozatosan a tetteik miatt. 
Kettő nagyon erős főszereplőnk van Clarie és Jamie. Az egyiknek megtörik és beszennyezik ártatlan lelkét másikuk pedig megidézi és elűzi a másik démonát.Ehhez rengeteg erőre van szükség.

A fekete leves: Ami viszont egy kicsit zavart az a sok szex.Jó megértemén, hogy fiatal férfi, most érzi igazán az élet ízét de akkor is.Lehetett volna úgy kompenzálni hogy nem mindig írja le ennyire részletesen.

De mindent együtt véve nagyon jó könyv.Nem tudom hogy ragozhatnám tovább.

Kedvenc karakter: Clarie,Jamie,Frank 
Összegzés: 5/5

0 megjegyzés: