2011. július 1., péntek

Ljudmila Ulickaja - Szonyecska

Ljudmila Ulickaját a Szonyecska tette ismert íróvá hazájában (egy 2006-os felmérés szerint ma ő a legnépszerűbb kortárs szerző Oroszországban), és ez a könyv volt az, amelynek külföldi megjelenésével először Franciaországban, majd szerte a világon a legnevesebb kortárs orosz íróvá vált. A Szonyecska Chilétől Japánig több mint húsz nyelven jelent meg, s ez nem véletlen, hiszen a kritikusok szerint nem kisebb elődök, mint Csehov és Turgenyev szerelmes történeteit idézi meg a nálunk is népszerű írónő nagyszerű regénye. A Szonyecska egy női sors szívet melengető és szívbemarkoló története, szovjet is, orosz is. Szovjet, mert Szonyecska élete a vad sztálinizmus, a világháború, majd a létező szocializmus kulisszái között zajlik, orosz is, mert a félszeg, előnytelen külsejű könyvtároslány egyetlen feltűnő tulajdonsága, hogy kislány korától kezdve elszántan, szenvedélyesen, mámorosan olvassa a nagy orosz irodalmat. Igazi élete az irodalom valóságában zajlik, Anna Karenyina szerelmi bánatát legalább olyan mélyen képes átélni, mint a való életben a saját nővére fájdalmát. Regénybe illő módon találja meg élete párját is, akiért hajlandó visszajönni az irodalom színes mezejéről a szürke, nyomorúságos valóságba, s regénybe illő az is, ahogyan csalatkoznia kell…

Szomorú ez a könyv is.Vajh, hogy sikerült kifognom pont kettő hervasztó könyvet...?

Na szóval, nem értem, hogy tudott Szonyecska boldog lenni.Hogy érezhetett ennyi hálát amikor az élet ilyen sanyarú sorsba taszította.Egy időre minden rendbe jön, aztán megint elromlanak a dolgok.És még a végén is hálás.
Aztán meg úgy gondolom elbújik, egy más világba.Talán, hogy újra megtalálja a maga boldogságát, talán... nem tudom.Nem tudhatom. 
5/4,5

0 megjegyzés: